Azóta, hogy az AIBO kutya alkatrészeiből készült ősét bemutatták, QRIO (az angol kíváncsiság szóból) határozottan fessebb lett. Járása "inamikus", magyarán lassú, de viszonylag természetes: séta közben ugyanis a súlypontja kibillen arról a területről, ahol állás közben található, hasonlóan az emberhez. Alkalmazkodik a felületi egyenetlenségekhez, felmegy az emelkedőn. Ha meglökjük, a megfelelő irányba kilép, hogy ne essen el. Ha mégis elbukik, védi a nemesebb szerveit, és minden helyzetből feláll. Három dimenzióban lát, sztereóban hall, elkerüli az akadályokat, felméri a hangforrás helyét, távolságát. Kipuhatolja, mit szeretünk, mit nem, megjegyzi az arcunkat, felismeri a hangunkat, egyénítetten szól hozzánk. Érzelmeit R2D2-nál árnyaltabban fejezi ki: a hang- és fényjelek mellett már gesztusokat is használ. Megjegyzi a tereket, térképeket fabrikál, ha ott felejtjük egy futballpályán, focizni kezd, ha egy színpadon, előadja magát. Minden porcikájában táncol, énekel és "taicsizik". Szókincse sokszorosa Arany Jánosénak, de messze nem kombinál olyan ügyesen. Egyszerű párbeszédekbe bonyolódhatunk vele - alaposan. Rákapcsolódik a netre, a tévére, felolvassa a híreket. Már ha kedve szottyan - 2000 euróért.